Magyar 
English Termelők
Magyar családok
Ismerd meg azokat a családi gazdaságokat, akiknek a magyarországi tormatermesztést köszönhetjük.
Jónás Ágnes
Ágnes tormás családba született, már kisgyerekként “huzigálta” a tormagyökereket édesapja mellett, emlékezik mosolyogva. Őt is a szociális földprogram emelte ki a napszámosok sorából és tette termelővé 1995-ben. Évről évre gyarapodott családjával, büszke arra, hogy gyerekeinek is megalapozta anyagilag a jövőjét. Két immár felnőtt gyereke más pályát választott, “már gyengébb generáció, mint mi vagyunk” mondja ő elnézően. Ágnes számára nincs üresjárat, az újlétai Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöki tisztjét is ő tölti be,és amikor saját birtokán épp nincs munka, még mindig elmegy napszámba másokhoz is.
Nagyon kemény élet ez, de megéri, mert a munkámnak van eredménye, azt látom.
Horváth Kálmán
Kálmán a pocsaji cigánytelepen, mélyszegénységben nőtt fel, nagymamája nevelte a szülei helyett. Innen került később Újlétára, ahol a középiskolából kibukott majd önállóságra törekedve lakást bérelt és megnősült. Eleinte napszámosként dolgozott torma földeken, itt sodorta az élet Juhász Attila termelő mellé, aki megtanította őt a torma termesztés fortélyaira és általában az életben boldogulás alapjaira. Húsz esztendő tormatermesztést követően Kálmán végül leérettségizett és egy főiskolai alapképzést követően a helyi általános iskolában kezdett pedagógiai asszisztensként dolgozni.
Jó ideje van egy hiányérzetem a gyerekek életre nevelése terén. A tanoda révén a gyerekekkel meg tudnánk ismertetni a tormatermesztés folyamatait - pl. tankonyhákon keresztül - és megszerettetni velük a tormát.
Kiss Zoltán
Zoltán torma termesztő családba született, ahol már gyerekként is szorgosan kivette a munkából a részét. Annak idején egy hold földön kezdték a szüleivel együtt, ez napjainkra már több hektáros termőterületre növekedett.
Zoltán szavaival élve, “amikor dolog van” már hajnali négytől indul a napja és csak napnyugtakor tér haza a munkából.
Még az agglegények életét éli, de érzi, hogy már eljött az idő a családalapításra.
Gyorsan, munkásan telnek a napjaim, nincs időm unatkozni vagy ábrándozni
Irinyiné Dr. Oláh Katalin
Katalin a Nyíregyházi Egyetemen találkozott Dr. Géczy László tanár úrral, aki a torma hazai szakértőjeként beleplántálta a torma iránti szenvedélyt. Innen már nem volt megállás, később ebből írta doktori disszertációját és jelenlegi munkássága is a tormára fókuszál. Úgy érezte,hogy még közelebb kell kerülnie kutatásai tárgyához, ezért férjével közösen belekezdtek a torma háztáji termesztésébe. A torma genetikai gyűjteményével kapcsolatos kutatásai esszenciálisak, a termelőket segítik az új fajták előállításához.
Bár Géczy tanár úr már nincs köztünk, de rám hagyta a génbank gondozását, én viszem tovább az örökségét.
Oláh Miklós
Miklós harmincöt esztendeje hajladozik már a bakhátak fölött, az ültetéstől a betakarításig kétrét görnyedve tölti mindennapjait a határban. A tormaföldek öntözését, “árasztását” már kora reggel kezdi, szerencsésnek tartja magát, hogy ki tudja fizetni az üzemanyagot az öntözéshez, “akik ezt nem engedhetik meg maguknak csak az esőre várhatnak”- mondja elgondolkozva. Kevés szabad idejét az erdőben tölti gombaszedéssel. Miklós ötvenöt esztendős korára már két gerincsérv műtéten esett át.
Kínkeserves, négykézlábas munka ez a torma.
Juhász Attila
Attila a Hajdúsági Torma Jövőjéért Alapítvány egyik megálmodója, a helyi tormás közösség mozgatórugója, több évtizedes szakmai tapasztalattal rendelkezik, gyerekként még szüleitől tanulta a szakma fortélyait, de a közösség életében való szerepéről is szerénységgel beszél:
Porszem vagyok ebben az egészben.
Szívén viseli a torma népszerűsítését, a konyhában is otthonosan mozog és új tormás ételek receptjén ötletel.
Láttam, hogy a torma és az itteni emberek jövőjéért tenni kell. Egyenes, szép, csinos a mi tormánk. Megörököltük, vigyázunk rá.
Szimáné Tóth Erzsébet
Erzsébet több évtizede az újlétai közösség kedvelt és megbecsült személyisége, 2014-ben másodjára választották Újléta polgármesterévé, férje - épp úgy, mint szinte mindenki a faluban - torma termesztéssel foglalkozik. Helyi termelők 2021-ben felkeresték polgármester asszonyt az alapítvány ötletével, és ő örömmel adta nevét a kezdeményezéshez, az alapítvány programjában többek közt a szociális földprogram újraindítása is szerepel, mely során eddig napszámosként dolgozó hátrányos helyzetű helybeliek kapnak esélyt önálló termelésre önkormányzati földterületen. Az alapítványnak fontos, hogy együttműködést kössön szervezetekkel, a református egyházzal már kialakult munkakapcsolat, Keresztyén Károly tiszteletes úr irányításával.
„Itt Újlétán a torma az életet jelenti.”
Kiss Károly
Tizenöt évvel ezelőtt érkezett Monostorpályiból, előtte uborka és paprika termeléssel is foglalkozott családjával, de ahogy elmondja “azoknak a felvásárlása szinte eltűnt ebből a régióból”, így váltottak a tormatermesztésre. Károly derűsen meséli, hogy amikor “dolog van” a család apraja-nagyja kivonul a földekre, gyerekek és felnőttek egyaránt kiveszik részüket a munkából.
Minden napunk ez, ha nem csinálod ezt minden nap, nem várhatsz tőle semmit. Fanatikusnak kell lenni, máshogy nem megy. Ez az igazság…
Varga Máté
Máté főállásban raktáros-targoncás egy debreceni permetezőgép gyárban, öt évvel ezelőtt vágott bele mellette a torma termelésbe, párjával együtt két hektáron gazdálkodnak. Ebben az évben sikerült egy traktort vásárolnia, így már nem kell azt bérelnie. Szívesen fogyasztja saját termését, és gyógyszer helyett inkább tormával kúrálja magát ha megfázik. Párjával elhatározták, hogy itt az ideje a családalapításnak, gyerekeket szeretnének.
Nagyobb területen szeretnénk tormázni a párommal
Keresztyén Károly
Károly Tiszteletes Kárpátalján nőtt fel, majd Debrecenben végezte el a teológia szakot, pályakezdő lelkipásztorként került három évvel ezelőtt Újlétára. Az itt töltött első hónapjai után a közösség kialakítását megzavarta a váratlanul kirobbanó covid járvány, de a kezdeti nehézségek ellenére a megváltozott körülmények inkább összekovácsoló hatással voltak a közösségre. A járvány elvonultával már két alkalommal rendezett családi napokat és főzőversenyt a településen, ahol az emberek kiszakadhattak a munkás hétköznapok monotóniájából és feltöltődhettek, újult erővel folytathatták hétköznapjaikat. A református egyház bekapcsolódott a Szociális Földprogram Újratöltve kezdeményezésbe, a közeljövőben indítanak torma feldolgozó manufaktúrát helyi lakosok bevonásával.
Ez egy igazi összetartó erő itt. Az itteni emberek élete összefonódik a tormával, egyes munkafolyamatok alatt még a templomból is eltűnnek. A gyerekeknek igyekszünk megmutatni, hogy vannak lehetőségek, célok. Ösztönözzük őket a tanulásra, továbbtanulásra is. Burkolt célunk a gyerekeken keresztül ugyanezeket megmutatni a szülőknek is.
